A magát euroszkeptikus, keresztény és nacionalista mozgalomként meghatározó, a román sajtóban szélsőjobboldaliként, illetve ultranacionalistaként emlegetetett ND - bejelentett és a hatóságok által jóváhagyott - megmozdulásán a tüntetők létszáma nem haladta meg a rendfenntartókét.
A demonstráció mintegy 15-20 résztvevője román zászlókkal és "Autonómiát majd a Marson, vagy távolabb kaptok" feliratú táblákkal érkezett, majd némán felsorakozott a külképviselettel szembeni járdán.
Elmondásuk szerint provokációnak tartják, hogy a román állampolgárságú magyarok politikai képviselői autonómia-követelésekkel próbálják "beárnyékolni" a centenáriumát ünneplő Románia örömét, az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat századik évfordulóját. Meggyőződésük, hogy mindez "budapesti politikai tényezők" védnökségével és irányításával történik.
Az ND a tüntetési felhívásban amiatt is tiltakozott, hogy Románia budapesti nagykövetségének bejáratát több mint tíz nappal ezelőtt székely zászlóval takarták le a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom aktivistái. A román szervezet akciója feltehetően erre volt válaszlépés.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke január 8-án írt alá Kolozsváron közös nyilatkozatot, amelyben megerősítették az általuk képviselt közösség autonómiaigényét. A román többségi társadalomhoz intézetet párbeszéd-felhívásuk valamennyi román párt részéről merev elutasításba ütközött, az azóta lemondatott Mihai Tudose volt román kormányfő pedig - egy zászlóállításra utaló hasonlat révén - áttételesen akasztással fenyegette meg az autonómiát igénylő erdélyi magyarokat.